Pénteki nap már rövid volt. Teljes mértékben a hazaútról szólt. Nem csak nekünk, de a többi munkatárs is izgett-mozgott, készülődött. Nem tudom, mennyire jó ez a munkafelfogás, hogy hétköznap ész nélkül dolgoznak, és ezt rákényszerítik másokra is. Viszont pénteken már szinte kapkodnak és leszarnak mindent. Legalábbis látszik rajtuk, hogy sietnek, kapkodnak, most ne zavard őket stb. Lehet, hogy hosszú távon a projekt kárára megy az egész. Éppen ezért valamennyivel gyorsabban telt el a nap, mint a többi. Háromkor elhúztak a többiek és mi is készülődni kezdtünk.
Kaját a Migrosban vettünk, kipróbáltam az epertortát is, bár kicsit másmilyen ízre számítottam. Vettünk pár tábla csokit, illetve elemet, mert nem hoztam magammal elemtöltőt és az elmúlt napok eléggé leszívták az aksikat. Indulás előbb sikerült helyet foglalnunk a következő két hétre a gyárral szemben lévő hotelben. Legalább nem lesz messze a melóhely, talán ha 20 méterre. Persze csináltam már róla pár képet, az ablakból is. De azért egy saját lakás mindenképpen jobb lenne, legalábbis főzés terén.
Már reggel kijelentkeztünk a hotelből és a cuccok a kocsiban vártak ránk. Fél négykor indultunk kicsit borongós időben. Liechtensteinen keresztül, ahol megálltunk tankolni is. A határátkelőhelynél az ellenőrzés egy intés volt, ahogy a határőr jelezte, hogy tovább. Aztán átértünk Ausztriába, igazi hangulatos kisvárosokon mentünk keresztül.
Majd az idefelé vezető autópályára mentünk fel, amelyik a hegyek között kanyargott. Néha esős részekbe mentünk bele, néha sütött a nap. Rengeteg alagúton mentünk át, csináltam egy tonna videót róluk. Mikor a memkártya betelt, átmásoltam őket a gépre. Lettek elég nagy videók, de igyekeztem rövidebbeket is csinálni, hogy feltehessek ide is párat.
Kaját a Migrosban vettünk, kipróbáltam az epertortát is, bár kicsit másmilyen ízre számítottam. Vettünk pár tábla csokit, illetve elemet, mert nem hoztam magammal elemtöltőt és az elmúlt napok eléggé leszívták az aksikat. Indulás előbb sikerült helyet foglalnunk a következő két hétre a gyárral szemben lévő hotelben. Legalább nem lesz messze a melóhely, talán ha 20 méterre. Persze csináltam már róla pár képet, az ablakból is. De azért egy saját lakás mindenképpen jobb lenne, legalábbis főzés terén.
Már reggel kijelentkeztünk a hotelből és a cuccok a kocsiban vártak ránk. Fél négykor indultunk kicsit borongós időben. Liechtensteinen keresztül, ahol megálltunk tankolni is. A határátkelőhelynél az ellenőrzés egy intés volt, ahogy a határőr jelezte, hogy tovább. Aztán átértünk Ausztriába, igazi hangulatos kisvárosokon mentünk keresztül.
Majd az idefelé vezető autópályára mentünk fel, amelyik a hegyek között kanyargott. Néha esős részekbe mentünk bele, néha sütött a nap. Rengeteg alagúton mentünk át, csináltam egy tonna videót róluk. Mikor a memkártya betelt, átmásoltam őket a gépre. Lettek elég nagy videók, de igyekeztem rövidebbeket is csinálni, hogy feltehessek ide is párat.
Innsbrucknál megint belefutottunk egy kisebbfajta dugóba, de fél óra alatt túljutottunk rajta. Megint Salzburg környékén jártunk, mikor kezdett beesteledni. Alex nagyon tolta neki, 150 körül mentünk időjárástól függetlenül. Persze egyszer sem csúszott meg a kocsi, látszott, hogy jó kis gép ez. Megállni egyszer álltunk meg, kb. 5 percre, amíg leengedtük a fáradt gőzt, valahol az osztrák autópályán.
A következő megálló Bécs volt tankolás céljából kb. 11 magasságában. Frigyest kitettük Győrben és onnan még másfél óra volt az út. Hazaérés után a blöki és Mia is örült nekem. Persze nem tudtunk egyből aludni, mert kettőig meséltem és beszélgettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése