Megint mozgalmas hétvégénk volt otthon. Ez volt az utolsó hétvége, amit költözéssel töltöttem. Szombaton reggel keltünk időben, hogy további dolgokat pakoljunk dobozba. Megjött Józsi haverom, akit nem láttam már egyetem óta. Ő jó ember - lassan halljon meg. Mert a bulikra nem jön soha, de ágyat cipelni egyből itt van. Aztán jött még Károly barátom illetve a húgom pasija Pista, és a munkatársam András. Ő hozta a kocsit a szállításhoz.
Az első meglepetés az ágy levitele után volt, mikor kiderült, hogy nem fér be a furgonba az ágy. Kb. 5 centin múlt. Tehát miután lecipeltük a hatodikról - mivel a liftbe nem fért be - cipelhettük vissza a hatodikra. Szerencsére leendő sógor felajánlotta, hogy van nekik egy platós kocsijuk, eljön vele holnap és akkor átvisszük az ágyat. Lecipeltük még a szekrénysort, a komódot, a fotelt, a két asztalt, plusz a rengeteg egyéb, bezsákolt, dobozolt dolgot. Elmentünk vele apósékhoz, ahol a cuccok java a pincébe került, a kisebbik fele a lakásba fel. Volt egy nagy virágunk, valami kaktuszfajta. Amíg levittem teljesen összeszurkált a hegyes leveleivel. Pechére a kanyart a Hungária sarkán nem bírta az ágy, és rádőlt a növényre. Az meg majdnem megadta magát, most egy félsérült növényünk van, ami sebészeti beavatkozásra - törött levelek eltávolítása - vár.
Az utolsó szállítmánnyal vittük a szekrénysor legnagyobb darabját, amit aztán felcipeltünk a negyedikre - persze liftbe miért fért volna be a két épületből legalább az egyiknél? Felvitel után nem tudtuk bevinni a szobába. A megoldás a fürdőbe farolás, másik szobaajtón betolás, kamraajtó levétel, kamrába befarolás másik szobából, majd innen a célszobába bedöntés lett. Sajnos a költözés során megsérült, meghalt az egyik csillár, meg a tv, amit vittünk. Utóbbinak nem tudom, mi baja volt, mert a Daewooban utazott, le nem esett és mégsem működik. Miután a cuccok nehéz felét átcipeltük visszamentünk takarítani a lakásba. Két évig éltünk itt és egészen megkedveltem a helyet a végére. Rossz volt olyan csupaszon látni most. A takarítás után az új helyen a felhordott dobozok elpakolása következett. 11-kor már alig láttunk ki a fejünkből és hullafáradtan kerültünk ágyba.
Másnap reggel kilenckor keltünk, de mintha nem is aludtunk volna semmit. Kezeimben és szinte az összes kapcsolódó izomban izomláz hegyek. visszamentünk az ágyért. Megjött Pista, lecipeltük vele a hatodikról az ágy alját, majd az ágy tetejét. Felcipelés a másik háznál jóval tovább tartott, figyelembe véve a szűk lépcsőfordulókat és magas korlátokat. Ő is mondta, hogy a háta közepére nem kívánta a mai pakolást.
Pakolás után befejeztük a takarítást, majd elmentünk az Árkádba enni valamit, illetve venni fülest az mp3 lejátszómhoz, futáshoz. Próbáltunk még borotvapengét is beszerezni, de ehhez a típushoz, ami nekem van, az Árkádban nem lehetett kapni. Este egy kis punnyadás volt, semmi más. A költözést a legjobban a kutya viselte, aki mindig, mindenhol tudott aludni, ha nem hagytuk teljesen magára.
Másnapra kiírtam pár dolgot magamnak dvdre, hogy mikor egyedül leszek Buchsban tudjak mivel időt tölteni, majd rendeltem egy taxit hajnal fel hatra. Utána hetihetes nézés közben aludtunk el.
Az első meglepetés az ágy levitele után volt, mikor kiderült, hogy nem fér be a furgonba az ágy. Kb. 5 centin múlt. Tehát miután lecipeltük a hatodikról - mivel a liftbe nem fért be - cipelhettük vissza a hatodikra. Szerencsére leendő sógor felajánlotta, hogy van nekik egy platós kocsijuk, eljön vele holnap és akkor átvisszük az ágyat. Lecipeltük még a szekrénysort, a komódot, a fotelt, a két asztalt, plusz a rengeteg egyéb, bezsákolt, dobozolt dolgot. Elmentünk vele apósékhoz, ahol a cuccok java a pincébe került, a kisebbik fele a lakásba fel. Volt egy nagy virágunk, valami kaktuszfajta. Amíg levittem teljesen összeszurkált a hegyes leveleivel. Pechére a kanyart a Hungária sarkán nem bírta az ágy, és rádőlt a növényre. Az meg majdnem megadta magát, most egy félsérült növényünk van, ami sebészeti beavatkozásra - törött levelek eltávolítása - vár.
Az utolsó szállítmánnyal vittük a szekrénysor legnagyobb darabját, amit aztán felcipeltünk a negyedikre - persze liftbe miért fért volna be a két épületből legalább az egyiknél? Felvitel után nem tudtuk bevinni a szobába. A megoldás a fürdőbe farolás, másik szobaajtón betolás, kamraajtó levétel, kamrába befarolás másik szobából, majd innen a célszobába bedöntés lett. Sajnos a költözés során megsérült, meghalt az egyik csillár, meg a tv, amit vittünk. Utóbbinak nem tudom, mi baja volt, mert a Daewooban utazott, le nem esett és mégsem működik. Miután a cuccok nehéz felét átcipeltük visszamentünk takarítani a lakásba. Két évig éltünk itt és egészen megkedveltem a helyet a végére. Rossz volt olyan csupaszon látni most. A takarítás után az új helyen a felhordott dobozok elpakolása következett. 11-kor már alig láttunk ki a fejünkből és hullafáradtan kerültünk ágyba.
Másnap reggel kilenckor keltünk, de mintha nem is aludtunk volna semmit. Kezeimben és szinte az összes kapcsolódó izomban izomláz hegyek. visszamentünk az ágyért. Megjött Pista, lecipeltük vele a hatodikról az ágy alját, majd az ágy tetejét. Felcipelés a másik háznál jóval tovább tartott, figyelembe véve a szűk lépcsőfordulókat és magas korlátokat. Ő is mondta, hogy a háta közepére nem kívánta a mai pakolást.
Pakolás után befejeztük a takarítást, majd elmentünk az Árkádba enni valamit, illetve venni fülest az mp3 lejátszómhoz, futáshoz. Próbáltunk még borotvapengét is beszerezni, de ehhez a típushoz, ami nekem van, az Árkádban nem lehetett kapni. Este egy kis punnyadás volt, semmi más. A költözést a legjobban a kutya viselte, aki mindig, mindenhol tudott aludni, ha nem hagytuk teljesen magára.
Másnapra kiírtam pár dolgot magamnak dvdre, hogy mikor egyedül leszek Buchsban tudjak mivel időt tölteni, majd rendeltem egy taxit hajnal fel hatra. Utána hetihetes nézés közben aludtunk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése